Indiai érdekességek – 1.rész

  • Van az indiaiaknak egy tipikus fejmozgatása, ami egyszerre jelent igent, nemet, talánt, okét, nemtudomot, bátorítást, bizonytalanságot, és utalhat kijelentésre vagy kérdezésre is – az éppen esedékes jelentését a szövegkörnyezetből találhatjuk ki. Gondolkodtam már rajta, hogy miért nincs skype-hoz indiai fejrázós smiley?indian-nod-2
  • A pizsamaszerű ruha menő. Több változat létezik, szári egyes fajtái, vagy a muzulmánoknál a fehér kaftán variánsai, de a szimpla egyszerű pizsama is megtalálható, főleg az esti órákban, de nappal is sokfelé. Nem kell a csicsa farmer, ing, szimpla, egyszerű pizsama.

MOD-9220.10974900_stdScreen Shot 2013-12-15 at 18.38.40

  • A krikett kiemelt fontosságú nemzeti sport. Ha krikett van, megáll az élet. Voltam egyszer kórházban Delhiben, kiröhögtek, hogy sorry, ma krikett meccs van, szabadságon vannak az orvosok. Másnap tüntettek és azért voltak szabadságon. De ha krikett meccs van, akkor TV üvöltés van mindenhol, kiabálás és hangos ujjongás/felhördülés a saját csapat nyerése, illetve vesztése esetén.
  • Mindenkinek kell munka, látszólag értelmetlen munkakörökben dolgozik az indiaiak jelentős része, tehát mindenhez legalább 3 ember kell. Egy boltban nem túl ritka jelenség egy-egy bóklászó alkalmazott, akinek látszólag semmi dolga, csak lézeng, és pontosan úgy fest, mintha az árukészlet megismerésében nagyjából 4 másodperccel tartana előrébb nálunk. Ha kérdezel tőle valamit, jó eséllyel fogalma sincs, hogy miről van szó, de úgy tesz, mintha tudná, és elirányít egy totálisan másfelé lévő szekció felé, ahol ha megkérdezel valakit, akkor visszairányít a kiindulási ponthoz. Mondjuk volt olyan eset Delhiben a BigBazaar-ban, hogy egy eladó tudta, hogy 3 emelettel feljebb a H sorban van amit keresek, de ez mondhatni muzeális eset.
  • Ahhoz képest, hogy India elég hosszú partszakasszal rendelkezik, az indiaiak nem valami fürdős népség. Lányok pl. csak száriban mennek a víz közelébe, a fiúk is sokszor farmerben, mintha félnének a víztől, bár náluk ez inkább ilyen erkölcsi dolog, hogy ne látsszon ki belőlük semmi kihívó. A nagy erkölcsi odafigyelés közepette azért akár az idősebb nők is simán felvesznek olyan szárit, amiből kedvesen kibuggyan a háj hasközépnél.
  • Itt a – portugál behatás eredményeként – alapvetően keresztény Goa államban is érezni, hogy jól megférnek a vallások egymás között: hindu, keresztény muszlim, és még számos más vallás jól megtűri a többit maga mellett. A vallási hovatartozás, vagy inkább a hit fontosságának kifejezése kifejezetten komoly dolog. Így születnek az olyan autófeliratok, mint “We belong to Jesus and Mary”. Vallástól függetlenül rendkívül népszerűek a villogó feszületek, keresztek, Ganésa figurák, vagy ezek tetszőleges kombinációja, amit azzal magyaráznak, hogy a pozitív energia így jobban mozog körülöttük.

IMG_2698

  • Továbbá cégek, magán-intézmények, éttermek nevében szinte kötelező elem valamiféle vallási elnevezés. Szinte minden étterem neve (amit itt nem ritkán hotelnek neveznek, szóval volt egy kis kavarodás eleinte, hogy akkor most ez a hotel valójában étterem vagy esetleg hotel szobával) tartalmaz valami ilyesmit: Shiva, Ganesh, Om, Laxmi, Parvati, stb. Tehát ez teljesen hétköznapi variációkban így néz ki: Om Ganesh Tourist Office, Laxmi hotel, Hotel Shiva Om, Shri Ganesh Guesthouse, Ganesh Break Fast. Igen így elírva. Delhiben van egy turisták által kedvelt hely, kifőzde, kedves, jók az ételek és a menüje szerint “recommended by the lonely plant”, tehát a magányos növény által ajánlott hely. Ami Lonely Planet kéne hogy legyen ugye, a turista kalauz könyvecske. Lényegtelen :)
  • Legalább ennyire fontosak a rövidítések. Mindent rövidíteni kell, lehet, szükséges.

IMG_2697

  • Minden ami giccs, az itt menő. Színes, fodros, virágos, minden ami nekünk ízléstelen, esetleg ovis. A zene csak ömlengős lehet (vannak kivételek, pl. a mozifilmek zenéi), a ruháikon minimum 5 szín van, a hangok csak üvölthetnek, vagyis minden érzéket megfogó dolog ezerszerese a megszokottnak. Ezért van, hogy innen visszatérve Magyarországra (Európába) úgy érezhetjük: “Ennyit tudtok csak? Ez minden?!” hiszen itt nincs is dugó, nincs is hangos zene, nincs is büdös.
  • Az indiai emberek társas lények. Nagyon ritka látvány egy indiai, gyakran párban, kisebb-nagyobb csoportokban járkálnak, szórakoznak, akármi. Elsőre nagyon furcsa látvány, hogy fiúk összekapaszkodva, vagy kézenfogva mászkálnak. Eltartott egy darabig az elején, mire dekódoltam, hogy itt nem a fiú-fiú párkapcsolat nyílt vállalásáról van szó, hanem, hogy ez simán közvetlenség, és hát az intim szféra teljes hiányát is jól mutatja. Nincsenek olyan falak és ridegség az emberek között, mint amit megszoktunk otthon.
  • Mindenki mosolyog, és beszélget, és kérdez, és segít. Teljesen normális, ha valaki odajön az utcán, és megkérdezi hogy hívnak, honnan jöttél. Mondjuk a harmincadik which country? (melyik országból jöttél) kérdés már kicsit fárasztó, így bevezettem a ‘china’ választ, elkerülve az újabb kérdést, hogy akarok-e enni, mivel a Hungary és a hungry közkedvelt csere-szó. A ‘china’ elég rövid, tömör és nem nagyon hagy újabb kérdésre lehetőséget.
  • A fehér ember egyébként sem olyan sűrű jelenség a kisebb városokban, kevésbé turistás helyeken. Simán előfordulhat mondjuk egy vonatállomáson, hogy az ott megforduló indiaiak speciel még életükben nem láttak fehér embert, vagy legalábbis annyira gyakran, mint havat a tévében. Ez olyan, mintha nálunk egy ufó leszállna és mondjuk piros bőrű embereket látnánk. Szóval állsz ott a peronon, és kb. 200 szempár követi a mozdulataidat. Leplezetlenül, meredten nézve. A bátrabbja közelebb jön, és nézi mit csinálsz. Ha laptop/telefon van nálad, akkor mindenféle szégyenlősség nélkül azt nézi, hogy éppen mi van a kijelzőn. Csak áll és néz. Nem mond semmit, vagy nem kérdez, csak néz meredten. Célszerű hozzászokni, nem bántásból csinálják, csak mint említettem itt nincs magánszféra úgy, mint nálunk, így ez belefér. A meredt visszanézés elijeszti őket.
  • A kérdések és válaszokról még egy gondolat. Általában felesleges bármit is megkérdezni, hogy hol található, milyen messze van, hány órakor, stb. Indiai-idő és indai-hely van csak. Tehát kb. mindegy, hogy mi a válasz, valószínűleg nem lesz releváns és túl udvariasak, hogy azt mondják “bocs haver gőzöm sincs”, inkább mosoly és mutogat valamerre. Egyszer egy taxis odaállt mellém és mondta, hogy 100 rupiért elvisz. Mondom, jól van, de hova? Mert én még ugyan nem mondtam egy mukkot se, hogy hova is akarok menni. Itt kellett volna elsütni, hogy ok, irány mondjuk Delhi. Azt hiszem ez Amritsarban volt, az Aranytemplomnál. Aztán simán előfordulhat az is, hogy keresel egy helyet (akár egész városrész is lehet), megkérdezel valaki és elmutogat jobbra. Elindulsz, de valahogy a kisördög nem alszik alapon, megkérdezel valakit, aki igazol téged, hiszen abszolút egy másik irányba mutat. Abba az irányba indulva biztos lehetsz benne, hogy egy kérdezés esetén egy harmadik irányt kapnál, szóval inkább hagyd.

 

Kommentek

Tagged with:
Posted in blog
Show Buttons
Share On Facebook
Share On Youtube
Contact us
Hide Buttons