A tervek szerint korán reggel van az indulás Budapestről, majd egy átszállást követően este érkezés Mumbai repterére. Onnan belföldi járattal tovább repülünk Goára. A reptérről taxival eljutunk Arambol Beachre.
A kissé fárasztó utunkat gyorsan magunk mögött hagyva megtapasztalhatjuk a 30-33 fokos aramboli meleget, elfoglalhatjuk szállásunkat, majd kipihenhetjük az utazást egy tengerparti napágyon koktélt szürcsölgetve. Goa a turisták paradicsoma 
Akár aktív pihenéssel, akár egyszerű relaxációval, akár pörgősen – partiról partira járva akarja tölteni az ember az idejét, itt mindenképp megtalálja a számítását.
Arambol beach csodás, homokos tengerpartján a szezon ideje alatt (novembertől májusig) átadhatjuk magunkat egy kellőképpen bohém életérzésnek, amit máshol már nem nagyon találunk meg. A világ minden tájáról érkeznek ide turisták, keverednek a kultúrális szokások, pörögnek az energiák, teljesen felszabadult légkörben élvezhetjük nyaralásunk minden percét.
Esténként az emberek összegyűlnek a naplementénél egy közös dobolós-táncolós mulatságra, ahol minden korosztály képviselteti magát az egészen picitől a korosodó hippiig De ha nem vágyunk társaságra, akkor is találunk olyan helyet a parton, ahol beleolvadhatunk a naplementébe…
Nap mint nap színes programok várnak, jógaórák, kézműves és zsonglőr workshopok, thai-chi a tengerparton, de akár reggeltől estig süttethetjük a hasunkat, becsobbanhatunk a langyos hullámok közé, esetleg homokszobrokat is építhetünk, ha elég kreatívak vagyunk.
15-20 perces sétával elérünk egy tóhoz, érdekessége, hogy édesvíz és tengervíz keveréke, s a tengertől mindössze 50 méterre van. A mozgóárusoktól szerzett kókusz, ananász, papaya, dinnye, esetleg mangó ízlelgetése közben lubickolhatunk a már-már melegnek mondható vízben.
Ha már kiázott a bőrünk és valami adrenalinserkentő tevékenységre vágyunk, a tó közelében foghatunk pár paplanernyős fiút, akik olcsón leugranak velünk a hegy tetejéről, meghintáztatnak a tenger fölött, húsz perc után pedig visszaadják a talajt a lábunk alá. Az egész trip legfárasztóbb része felmászni a hegytetőre…
A tó mellett kanyargó kis ösvényen – 20-30 perces séta után a dzsungelben – eltölthetünk némi időt a banjan tree árnyékában – kis szerencsével az éppen aktuális babával (indiai szent ember) is találkozhatunk.
Még egy kicsit feljebb kapaszkodva a dombon, felérünk egy hatalmas tisztásra. A növényzet itt már kicsit szikkadt a folyamatos forróság miatt, de a hely nyugalma és a szépséges panoráma miatt érdemes ide felmászni.
A main street-en (főutcán) kívül hetente kétszer lehetőségünk van nagybevásárlást tartani. Szerdánként Anjuna beach-en, a Flea marketen csodálhatjuk meg többezer eladó portékáit, a helyi tradícionális tárgyaktól kezdve a modernebb külföldről érkező ruhamárkákig, kézműves csodákig bármi megtalálható itt. Az egész egy hatalmas színes-szagos őrület a tengerpart mellett, ahol órákig sétálgathatunk anélkül, hogy mindent láttunk volna.
Másik lehetőségünk szombat éjjel, az éjszakai piac – Night market – néven futó kavalkád, ahol az árusok hasonló színvonalon és kínálattal vannak jelen, mint szerdánként Anjunán.
A hangulat fokozása érdekében élőzene van a nyitvatartás ideje alatt, s a büfésorról terjengő illat már önmagában is kulináris sokkot okoz Vega ételek, pizza, sült húsok, kebab, különböző egytálételek és édességek egyaránt megtalálhatóak a menüben. Mindenki itt van aki számít, a turisták pedig tökéletes környezetben költhetik a pénzt ékszerekre, cipőre, ruhára, pávatollas legyezőre…
Korán reggel búcsút veszünk Arambol Beachtől (persze nem örökre ), majd egy kis taxizást követően kipróbáljuk a híres indiai vasutat. MANGALORE felé vesszük az irányt, ahol belekóstolunk a mangalore-i forgatagba, megnézünk egy csodás templomot, és ha az idő engedi, a tengerpartot.
Mangalore egy hindu istennő, Mangaladevi után kapta a nevét. A helyiek többféleképpen is hívják a várost, mint pl. Mangalooru, Mangalapuram, Kudla, Kodial, Mikala vagy Manjarun.
Az Arab-tenger partján fekszik, ezért a tengeri kereskedelem részévé vált, s a mai napig India egyik jelentős kikötővárosa. Az ország kávé-exportjának 75%-a, valamint a kesudió-export nagy része is itt áramlik keresztül.
Mangalore tengerpartjairól, templomairól és iparáról híres leginkább, de számos iskolája és egyeteme miatt az oktatás bölcsőjének is nevezik Karnatakában.
Mangalore sok temploma közül az egyik legkedveltebb a Kadri Manjunath. A 10. században épült alapokat a 14. században restaurálták, s erősítették meg.
A hegy lábánál elhelyezkedő templom kilenc vizesblokkal van kiegészítve – ezek a fürdők az indiai templomok tartozékai – s egy kert öleli körül őket.
Legfőbb jellegzetességük a folyamatosan áramló víz (Gomukha – a szent tehén szájából áradó víz). A helyiek hisznek benne, hogy gyógyító hatással bír mindenféle bőrbetegségre.
Itt található Lokeshwara (a buddhista mitológiában a könyörületesség istene, másik nevén Avalokiteshwara) bronzszobra is, mely a legszebb, legkidolgozottabb szoborként van számontartva Indiában.
A hegyre felsétálva elénk tárul egy kis barlangokkal színesített világ, s megtalálhatjuk Hanuman, a majomisten hatalmas szobrát is egy aprócska park közepén.
Mangalore városából körülbelül 5 óra buszozás után jutunk el a mini Tibetként is emlegetett BYLAKUPPE-be. Az innen 6 km-re fekvő Kushalnagar városában szállunk meg.
Kihasználatlan földterületéből 3000 holdat különítettek el arra a célra, hogy a szerzetesek felépíthessék kolostoraikat és lakóházaikat. Az 1960-as évek elején majd 1000 tibeti szerzetes érkezett és látott munkához, hogy megteremtse a ma már 14000 főt számláló, mini Tibetként is emlegetett helyet, mely számos iskolájával, kolostorával és templomával inkább nevezhető a Tibeti Buddhizmus jelentős központjának, mint egyszerű tábornak.
Otthont ad többek között az egyik legnagyobb buddhista egyetemnek – a Sera Monastic University-nek, melynek eredeti épülete elpusztult Lhasa-ban az 1959-es felkelés alatt, ahol többszáz buddhista szerzetes is életét vesztette. A kezdeti szomorúság után a túlélők Bylakuppébe vándoroltak és az indiai kormány segítségével felépítették az eredeti épületek hasonmását, a Sera Mé, a Sera Jé egyetemét és a Great Assambly Hall-t.
3000 főnél is több szerzetes éli itt mindennapjait, sokan utaznak közülük a világ különböző országaiba, hogy Dharma központokat építsenek és átadják az embereknek a buddhizmus tanait.
Egyéb jelentős kolostorok: a Tashilunpo Monastery, mely a Sera-val együtt a Gelukpa (http://en.wikipedia.org/wiki/Gelukpa) vonalat képviseli, valamint a Nyingma hagyományoknak szentelt Namdroling kolostor (ismertebb nevén Golden Temple), mely otthona egy 5000 főt számláló szanghának, valamint Shedra (http://en.wikipedia.org/wiki/Shedra) és kórház is működik benne.
Barangolásunk alatt bepillanthatunk a helyi thanka-festő műhelybe, ahol megcsodálhatjuk ezt az aprólékos, különösen sok türelmet és kézügyességet igénylő alkotómunkát, ha pedig gasztronómiai élményre vágyunk, megkóstolhatjuk egy helyi étteremben az autentikus tibeti momo-t (:
6. napunk reggelén meglátogatunk egy ELEFÁNT FARMOT, ami 15 perc buszozásra és 1 km sétára van Kushalnagartól. Itt fürdethetünk, etethetünk elefántokat, sőt egy kis körtútát is lehet tenni elefánt háton (ez utóbbi pár száz forintos önköltséggel jár). Elefántjainkat hátrahagyva a nap további részében visszatérünk Bylakuppe sajátos világához.
Indiai körutazásunk egyik legszínesebb “kis”városa MYSORE. Nyugodtan mondhatom, minket rabul ejtett: templom, szobor, tó, piac, fűszer, füstölő, illóolaj, selyem………
A város megalakulása többezer évre datálható vissza, egy történelmi mítoszig, mely szerint ez volt az a hely, ahol Chamundi istennő végzett Mahishasura démonnal, Mysore addigi királyával. Helyi busszal ellátogatunk az istennőről elnevezett, átlagosan 1000 méter magas dombra (Chamundi Hills) és a tetején lévő templomba.
A Chamudeshwari templom eredeti szentélyét a 12. században emelték a Hoysala dinasztia uralkodása alatt, míg a tornyot valószínűleg később – a 17. században – , a Vijayanagar uralkodócsalád építette. A templom bejáratánál egy faragásokkal gazdagon díszített, 7 emeletes Gorupát (monumentális torony, elsősorban a dél-indiai templomokra jellemző), a szentélybe lépve pedig Chamundi istennő szobrát találjuk, melyről azt tartják, hogy aranyból készült.
A hegyről gyalogosan ezer lépcsőn keresztül jutunk le. Útközben egy iskola mellett elhaladva gyönyörű panoráma tárul elénk a városra, láthatjuk a lóversenypályát, a Lalita Mahal palotát, a Mysore palotát és a város legszebb tavát, a Kukkarahallit. A nyolcszázadik lépcső magasságában egy apró Shiva templomnál vehetünk menedéket, vele szemben pedig egy hatalmas gránit Nandi (Shiva szent bikája) szobrot helyeztek el (mely 24 láb hosszú és 15 láb magas), bronz csengőkkel a nyakában. A lefelé vezető úton, és a Chamundeshwari templomnál is számolnunk kell a majomcsaládok kíséretével, s néha azzal is, hogy megpróbálnak elcsenni ezt-azt a turistáktól.
A hegyről leérve riksába pattanunk és meglátogatjuk a Mysore Palotát. A hatalmas kertbe vezető bejárat előtt indiai árusok hada próbál eladni a turistáknak szantálfa-legyezőt, kis faragott dobozkákat, képeslapot, bokaláncot…még állszakáll és bajusz is fellelhető itt, amire ugye feltétlenül szükségünk van.
A palotát a 14. században emelték, a Wodeyar-dinasztia ideje alatt, melyet a történelem során többször leromboltak és újraépítettek. A mostani konstrukció alapjait 1897-ben fektették le, s 1912-ben fejezték be az építést. Később, 1940 körül bővítették további részekkel.
Gazdagon faragott rózsafa ajtókon keresztül léphetünk az épületbe (néhány helyen elefántcsont berakással), ahol a királyi család személyes használati tárgyait láthatjuk: faragott ékszerdobozkákat, márványszobrokat, családi festményeket, melyek az idők során kicsit vesztettek eredeti fényükből, de így is csodaszépek.
Mysore híres jó minőségű selyméről, füstölőiről, olajairól, mindezeket egy hatalmas piacon szerezhetjük be. Gyümölcsök, zöldségek, fűszerek sokasága vár minket.
Könnyen feloldódhatunk a piac nyüzsgő szín- hang- illatkavalkádjában, ugyanis a fent említett dolgokon kívül beszerezhetünk itt természetes (csak növényi) festékporokat, valamint elbóduhatunk a virágpiac illatától, ahol zsákszámra állnak a rózsaszirmok.
Az idő függvényében ellátogatunk a Szent Philomena katolikus templomba, a Kukkarahalli tóhoz, és egy kis indiai kitérő gyanánt a helyi KFC-be is, ahol még az is lehet, hogy bekukkanthatunk a színfalak mögé
Bangalore egy köztes állomásunk Mysore és Hampi között. Kora délután érkezünk és aznap este tovább is utazunk Hampiba. Kipróbáljuk az éjszakai vonatozás, a vonaton alvás sajátosságait, érdemes. A vonat indulásáig elsétálgatunk Bangalore egyik bambuszerdőkkel és sziklákkal tarkított óriási parkjában.
A pár napos nyüzsgés, piaci forgatag, kitartó alkudozás után India teljesen más arcát ismerhetjük meg egy hosszú út után, de bőven megéri. Bemutatkozik: HAMPI
A város neve a ‘Pampa’ névből eredeztethető – így hívták régen a Tungabhadra folyót, melynek partján Hampi épült.
Az első települések megjelenése ezen a vidéken egészen az első századig datálható vissza. Egy ősi sziklaváros, hatalmas kősziklákból összetorlódott hegyekkel, sziklatemplomokkal és piacterekkel.
A város legfőbb bevételi forrása a mezőgazadaság. Ezt egészíti ki a Virupaksha templom, és néhány kisebb helyi szentély támogatása, valamint a turizmusból származó javak. Néhány évvel ezelőtt felfedeztek vasérc- és mangánlelőhelyeket, azóta ezek bányászata is jelentős, főleg az ásványok megnövekedett világpiaci kereslete óta.
2013-as látogatásunk során tapasztaltuk, hogy teljesen elbontották a fő bazár sort, szállásokat, éttermeket, ez is a bányászattal lehet összefüggésben.
Részben a fentiek, részben pedig egy nagyszerű, rizsföldek melletti szállás okán, a folyó túl partján, az Anegondi városrészbe fogunk megszállni, mely a térség fővárosa volt Hampi előtt.
Hampiban töltött 3 napunk alatt meglátogatjuk a majomistennek szenttel temlplomot, helyi falvakon keresztül egy mini vízzuhatagot, mindezt bérelt robogóval vagy riksával.
Egy félnapos riksás túrát teszünk helyi idegenvezetővel a térség nevezetességeit bejárva. Késő délután felkapaszkodunk egy hegyre, hogy megcsodálhassuk a hamisítatlan és ámulatba ejtő Hampi naplementét.
Sétáhatunk a romok között, üldögélhetünk, elmélkedhetünk a Virupaksha templom hűs kövein, esti szertartáson vehetünk részt, vásárolgathatunk, pihenhetünk, rendelhetjük a jobbnál jobb ételeket, hűsítő lassikat.
Hampi a sajátosságaival, varázsával, nyugalmával maga egy csoda. Mindig az az érzése az embernek, hogy nem akar innen elmenni
Korai vonattal “száguldunk” vissza Goa tartományba. Délután megnézzük OLD GOA impozáns templomait.
A várost a 15. században Bijapul szultán alapította. Akkoriban várárok vette körül, itt állt a Sah palotája, valamint mecsetei és templomai is.
A 16. században a portugálok uralma alatt a tartomány fővárosa lett, egészen 1759-ig.
A 16. század közepén Goa portugál gyarmatai, különösen Old Goa volt a kereszténység központja. A portugál vezetés – miután székhelyét ide helyezte – parancsba adta, hogy mindenkinek evangélistának kell lennie. A népesség ekkor majdnem 200 000 főre rúgott, ami a pestis és a malária miatt a 18. századra 15 000 főre csökkent. Ekkor költözött 10 km-rel arrébb, Pangim-ba a vezetőség.
Estére ismét szeretett Arambolunk homokos tengerpartján sétálhatunk. A következő két nap a pihenés, napozás, fürdőzés, vásárlás és szórakozás ideje. Felkészülünk a mumbai forgatagra és a hazaútra.
Arambol Beachről taxival Goa repterére érkezünk, majd 1 órás repülés után megérkezünk a több mint két hetes barangolásunk utolsó állomására: MUMBAIBA
India legnagyobb, a világ egyik legnépesebb városa, 1996 előtt Bombay néven ismerhettük.
Itt minden információ megtalálható erről a zsongó, színes városról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Mumbai
Nem tétlenkedhetünk, hisz Mumbai hatalmas város Elsétálunk a Gateway of Indiához, hajóra szállunk és megnézzük az Elefánt-sziget hindu és buddhista barlang templomait, a Szent Thomas katedrálist, kipróbáljuk az indiai metrót, kiülünk a tengerparta és gyönyörködünk a Malabar-hegy parkjaiban és a kilátásban.
Késő délután összeülünk egy baráti beszélgetésre, összegzésre, az eltelt 17 nap eseményeinek, történéseinek felelevenítésére egy hagyományos indiai vacsora mellett
Az indulási dátumoktól és a végleges időpontoktól függően éjjel/hajnalban indul a repülő Budapestre.
IDŐPONTOK
Az időpont tervezés alatt van
Az időpontok válozhatnak, ha máskor kedvezőbbek a repülőjegyek vagy a többségnek esetleg más időpont felel meg jobban.
- feltétel a repülőjegy és a vonatjegyek árának kifizetése.
- amennyiben az út létszám miatt nem valósulna meg, úgy a teljes ideadott összeg visszajár.
Maximum 10 fő jöhet velünk az útra, jelenleg 10 szabad hely van még!
ÁRAK
Komplett repülőjegy: (Bp.-Mumbai-Bp., Mumbai-Goa-Mumbai) jelen időpontban kb. 164-187.000 forint. Az ideális időpont a jegyvásárlásra utazás előtt 80-90 nap.
Egyéb költségek: 156.000 forint – tartalmazza: szállás, helyközi utazás vonattal, busszal, riksával, belépők, idegenvezető díja, jatt és egyéb költségek,
Összesen: kb. 320-340.000 forint – az ár a repülőjegy függvényében változhat.
Fontos: nem dolgozunk utazásszervező cégnek. Magánszemélyként utazunk,Te pedig, ha szeretnél csatlakozol hozzánk
EGYÉB KÖLTSÉGEK
Egyéb felmerülő költségek, amiket általában már nagyon apró betűvel írnak:
Vízum: 16.000 forint – a nagykövetségen kell fizetni,
Biztosítás: kb. 7000 forint – de ez lehet akár 0 forint is. Nézd meg a hasznos menüpontot,
Oltás: kb. 10.000 – 30.000 forint – kevesebb oltást is beadathatsz, de konzultáj orvossal! Nézd meg a hasznos menüpontot,
Költőpénz: a velünk utazók beszámolói alapján ajándék vásárlással együtt költöttek kb. 40-50 ezer forintot fejenként. A hasznos menüpontban további információkat találsz az árakról.
